Göcsej-Hegyhát LEADER egyesület

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa.
Honlap Zalavölgye Csoport Közszféra Salomvár Önkormányzat

Salomvár Önkormányzat

Nyomtatás

Salomvár régi Árpád-kori zalai település. Első okleveles említése 1371-ből származik. A község Magyarország nyugati régiójában, Zala megyében, az osztrák és a szlovén határtól mindössze 10-25 km-re a Zala folyó jobb partján fekszik 150-200 m magas észak-déli irányú dombok tövében. A falu a térség legmeghatározóbb kistájához, a Felső-Zalavölgyhöz tarozik. Éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves. A településen több mint 600 ember él. A nyugdíjas korosztály dominanciája mellett, az utóbbi években megfigyelhető a helyi fiatalok letelepedési vágya, az építkezések számának növekedése.

Salomvár históriája szorosan kapcsolódik a magyar történelem fontos eseményeihez. Története az Árpád-házi királyok uralkodásának idejére vezethető vissza. A Salamonvár név először 1352-ben tűnik fel: valószínűleg Salamon mester unokája építtetett itt várkastélyt, amely körül kialakult falu 1323-ban Károly Róberttől vásárjogot és hídvámszedési jogot is kap. A mohácsi csata után a legnagyobb csapás török részről nem a falut, inkább a messze földön híres szőlőbirtokát érte. A települést valószínűleg azért nem érte támadás, mert a Zala folyó mentén óriási mocsaras rész volt, amelyen a törökök nem tudtak átkelni.

Salomvár községet közvetlenül csak autóbusszal lehet megközelíteni. Salomvártól 1 km-re Zalacsében található a vasútállomás, melyen a magyar-szlovén vasútvonal megy át. Legfontosabb nevezetessége a római katolikus műemlék templom: 1230 körül a Salamon család már egy román kori szentélyt építtetett a központban, amit 1270-ben megnagyobbítottak és csúcsíves stílusban átépítettek. A templom falán egy napra látható, amit a fennmaradt írások már 1605-ben említenek.

Web: www.salomvar.hu